Szerezzen exkluzív – egyedi ajánlatokat!
Villány a Borváros Természetesen
Villány a Borváros
Villány Magyarország legdélebbi borvidékének „fővárosa”. Ami igazából egy nagyobbacska falu és ebből adódóan különleges hely. A Borvidék névadó településén olyan nyugalomban lehet része az idelátogató vendégeknek amit nagyon kevés helyen talál meg máshol, és itt nem kizárólag csak az országon belüli helyekről beszélhetünk! (Természetesen ez szubjektív vélemény.)
A Borváros hangulatához hozzátartoznak a tökéletes borvacsorák és az itt élő szorgalmas emberek is. Vendégszeretetük, a szőlőtermelés és a borok iránti mély alázatuk, az egymáshoz való egyedi hozzáállásuk és még sorolhatnánk a közösségi összefogást elősegítő rengeteg pozitív tulajdonságot, amivel sokan csak itt találkoznak életükben először.
Itt nem haragszik meg rád még a legnevesebb borász sem, ha megkérdezed tőle, hogy kinek a borait és melyiket ajánlja számodra. Olyan javaslatot fogsz kapni ami nem fog csalódást okozni a megkóstolásakor. Kérdezhetnénk, miért lehetséges ez? A borász akit megkérdezel, jó eséllyel ismeri a másik pincészet borait és ami a legfontosabb nem irigy a másik sikereire. Ők egymástól tanulnak és mindenki a legjobbat szeretné elkészíteni a megtermelt rendelkezésre álló szőlőfajtákból.
Ugyanez a szállásadókról is elmondható. Szállást akarsz foglalni a Borvárosban és bejelentkezel az általad kiválasztott szálláshelyre, de nincs üres kapacitásuk? Ne csüggedj el, ők is fognak neked ajánlani hasonló árfekvésű és jellegét tekintve közel ugyanolyan jó vendégházat, apartmant, de még akár hotelt is. Elmondható, hogy sokan még el is intézik helyetted a foglalást, még akkor is, ha valamelyik frekventált időpontban szeretnél ide utazni. Neked már csak meg kell erősítened a szándékodat közvetlen telefonhívásoddal.
Látható a városban
Különleges a pincelátogatások varázsa, ahol az ember érzi, hogy neki szól a bemutatás, ugyanakkor belelát a borászok elhivatottságának mélyebb értelemben vett világába is.
A város körüli dombokon elsősorban kékszőlő ültetvényekkel találkozhatunk. Ezeken a területeken, a dűlőutakon tett séták vagy kerékpártúrák alkalmával, az év bármely szakában végignézve látszik, szinte érezhető a munkáskezek sokaságának gondoskodása. Szőlőfajták tekintetében találkozhatunk Portugieser( Kék oportó), Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Kékfrankos, Pinot Noir, Zweigelt, Syrah, és Kadarka ültetvényekkel.
A Villányi vörösborok már megjelenésükben tekintélyt parancsolóak, sötét gránátvörös színűek, illat- és zamat gazdagok, bársonyos tannintartatalmúak, nagy potenciállal rendelkeznek, és hosszan érlelhetőek.
Liszt Ferenc igazi borszakértőként az „ibolyaillatú villányi” borokat részesítette előnyben, ez ma is érezhető a térségben készült italok illatában.
A szőlőtermelésre épülő szolgáltatások sorában rengeteg innovatív ötlet keletkezik, amelyek vincellér gyökereiket sem felejtve csodás termékek keletkezésében jutnak szerephez.
Példaként említhetjük a Bock pincészet kékszőlőmag készítményeit, de más remekbeszabott kézműves termékekel is találkozhatunk.
A teljesség igénye nélkül: Kékszőlőmag-olaj, Kékszőlőmag Mikroőrlemény, Kékszőlőmagolajos Ajakápoló, mikroőrlemény, és még masszázs szappan is.
Csodálatos Borcsokoládékat, Borlekvárokat készítenek a Kecskés Pincészetben. Borvarázs (dzsem), Kékszőlő Varázs (lekvár), Boros csokoládé táblás és Bor-Bon (bon-bon) A történelmi pincesor alsó részén található Kecskés Borházban kóstolást követően vásárolhatóak.
Amit nem látunk Villányban
Nem fogjuk érzékelni, hogy abban az egy pohár borban amit éppen fogyasztunk mennyi munka és fáradtság van. A szőlőművelés egész embert kíván, ezt nem lehet másodállásban végezni. Nagyapám szerint „a szőlőnek rabszolgákra van szüksége” mondása, minden bizonnyal megállja a helyét. Sok folyamatot gépesített az emberiség ami a tavaszi metszési munkák megkezdésétől a palackba jutásig tart, de az igazán jó borok nem a gépesített munka eredményei. Az igazán nagy értékeket képviselő borok rengeteg odafigyeléssel és hozzáadott emberi munkaórákkal válnak kuriózummá.
A környék látnivalói
A megújult Nagyharsányi Szoborpark kihagyhatatlan látnivaló. Innen indul a Szársomlyó túra, számtalan védett növény- és állatfaj bemutatásával, köztük az eredeti villányi borok védjegyén is szereplő Kikericcsel. A városban bérelt kerékpárral könnyedén elérhető távolságban, kiépített kerékpárúton közelíthető meg. Ez az út Siklósig halad, Nagyharsány belterületén egyszeri megszakítással, Kisharsány és a Göntérdomb érintésével.
Figyelemre méltó a Templom-hegyi kilátó, ahonnan Szép kilátás nyílik a környékre, és az Ammonitesz tanösvényre. A tanösvény a Templom-hegy kőbányájában került kialakításra, a régi kőbánya teljes egésze természetvédelmi terület.
Siklós és Harkány közelségéből adódóan további remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A „Tenkes Kapitány” vára, Malkocs Bej Dzsámija, a Harkányi Gyógyfürdő, és nagyon szép Beremenden a Megbékélés Kápolna is. Pécs sincs nagy távolságra. A Mohácsi Nemzeti Emlékhely mindenkinek javasolt látványosság.
A borvárosban sok általában borturizmushoz kapcsolódó rendezvény kerül lebonyolításra minden évben. Ünnepek és a borászathoz kapcsolódó neves napok, Újév, Vince-nap, Márton-nap, Gasztronómiai események, Húsvét, Pünkösd, Péntek-Villány, Rozé Fesztivál, RozéMarathon, Vörösbor Fesztivál, FRANC & FRANC Kóstolónap, Advent, Karácsony, Szilveszter.
A város múltja
Bronzkori leletek tanúsága szerint már régóta emberek által lakott területen fekszik.
Szőlőtermeléssel feltélezhetően már az itt élő kelták is foglalkoztak, azonban bizonyíthatóan csak a rómaiaktól maradt ránk egy oltárkő, melynek felirata szerint Ők 50ha szőlőt telepítettek.
A régészeti leletet a Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori villában találták.
A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt.
Szőlőművelés, borászat
A tatárjárást követően a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt a település teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés, borászat nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a szőlők egy részét tovább művelték. A megüresedett magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták „Portugieser” azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.
A település fejlődése
A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.
A fejlődés dinamikusan haladt a filoxéra (gyökértetű) megjelenéséig. Ekkor nemcsak itt, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres helyi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a kártevőnek a terjedését. Ez a módszer elterjedt egész Európában. Ekkor Villány fénykorát élte, tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyeket a filoxéra nem veszélyeztetett.
A módszer lényege az, hogy a kötött talajon élősködő filoxéra a korabeli szaporítási módszernél – közvetlenül a nemes vessző ültetése- be tudott hatolni a gyökér belsejébe és ott hatalmas pusztítást végzett. Teleki Zsigmond Amerikából hozott olyan vad alanyfajtát, amely rezisztens volt e parazitával szemben, és arra ékoltással létrehozta a szaporító oltványt. Villányban ma is ilyen oltványokat állítanak elő nagy számban. Azóta a kötött talajokon csak ezeket az oltványokat használják.
Nemzetközi zsűri döntése alapján 1987-től a „Szőlő és bor városa”. 1988-ban létrejött a helyi Borrend „Custodes Vinorum de Villány” néven. Magyarországon és külföldön Ők jogosultak képviselni a borászokat.
Az Év Bortermelője díj eddigi helyi nyertesei:
- 1991: Tiffán Ede
- 1994: Gere Attila
- 1996: Polgár Zoltán
- 1997: Bock József
- 2019: Koch Csaba
- 2023: Günzer Tamás
Jövő fejlesztési lehetőségei Villányban
Új, egészségtudatos termékvonal bevezetésével azokra is gondolnak akik nem fogyasztanak alkoholt, és az egészségtudatos táplálkozás híveinek is. Ezek közé tartoznak a szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek, a már meglévő szőlőmagolaj vagy a kék-szőlőmag és héj őrlemények. Kozmetikai termékek fejlesztése, gyártása, forgalmazása már több pincészetben megkezdődött. Élen járnak a nagy borászatok mint a Gere és a Bock.
Elmondásuk szerint az innováció nem áll meg, fogyasztói igényekre válaszolva, további fejlesztéseket fognak végrehajtani.
A borászat új stílusa
A jövő lehetőségeinek egyik nagy visszacsatolása, hogy egyre több hölgy készít remek stílusos bort Villányban. Ami nagyon fontos, hogy Ők nem másodrangúak, a térségi borászok elismerik munkájukat és támogatják fejlődésüket.
Közreműködésük leginkább kifinomult lágyabb borokat eredményeznek, amelyekre jelentős az igény a hazai és a nemzetközi piacokon is.
Közülük kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a teljesség igénye nélkül Gere Andrea és Jekl Flóra.
Andrea által indított kozmetikai fejlesztés eredményeként ma már jelentős termékpalettával rendelkező egyedi márka is bevezetésre került Andrea Gere Skin Care néven.
„A kozmetikumokban is arra törekszem, amire már a boroknál is régóta…elegancia, harmónia, komplexitás, tartalom, egyedi kézjegy.
Ezt a filozófiát vittem tovább a kozmetikumokban is, ez által válik az egész önazonossá.”
Fiatalos, lendületes és kísérletező így jellemzi bor szortimentjét Jekl Flóra, azonban elmondható, hogy a kísérletezés nagyon jól sikerült, ami igaz még ezekről a borokról, hogy megtestesítik Flóra kifinomultságát a palackokba zárva.
A nők sok ágazatott emeltek magasabb dimenziókba, olyanokat is amikről mindenki azt gondolta tradicionálisan férfias területek. Villányban ez megvalósulni látszik a borászat terén is.
Jekl Flóra ezenkívül saját pörkölésű kávét is gyárt, a borok és a gasztronómia iránti elkötelezettségét így írja le:
„A bor és a kávé készítés esetében egyaránt törekszem az egyedi, rám jellemző fiatalos ízvilág megalkotására, ezért IL PRIMO kávém esetében, mely a Dominikai Köztársaság területéről származó alapanyagokból tradicionális olasz pörköléssel készül, a visszafogott csersavak mellett a gyümölcsösség jelenik meg, lehengerlő ízélményt nyújtva ezzel.”
Villány jövője mozgásban van, az irány amerre tart nem mentes a nehézségektől, de az a habitus, ami jellemzi az itt élő embereket biztosan eredményre vezet!
Forrás: wikipédia,
A fotókat készítette: Bergics Balázs
A Villányi Borvidék települései
Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány, Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava és Túrony.
H-7773 Villány, Zrínyi M. u. 17